Rengeteget hallhattuk mostanában a hírekben, hogy az Európai Unió és az USA büntető rendelkezések sorozatával sújtotta a Krím-félszigetet magába olvasztó Oroszországot, de valahogy arról kevesebb szó esik, hogy mit is értünk el ezzel. Csak egy dolog biztos: Moszkva még mindig használja óriási befolyását a kelet-ukrán lázadók támogatására.

Az oroszok elleni nemzetközi szankciók tavasszal kezdődtek. Míg az első lépések csak a Putyin személye körüli magas beosztású, befolyásos emberek vagy katonai tisztviselők bankszámláját célozták meg, a következő intézkedések már konkrét intézmények, többnyire orosz bankok ellen irányultak.

Szeptemberben jöttek az újabb korlátozások, egy időben a kelet-ukrajnai szakadárok térnyerésével a frontokon. Ekkor a szankciók az orosz gáz- és energiaellátókat célozták meg, mint a Gazprom és a Lukoil. Minél nagyobb lett az orosz beavatkozás, annál keményebbé váltak a válaszlépések is.

Az Európai Unió és az USA egyértelműen az orosz csapatok kivonását szerette volna elérni a félszigetről, és a nem hivatalosan támogatott donbass-i régióból. Hogy ebből mit sikerült megvalósítaniuk?

Amikor az EU szankciókat vetett ki Oroszországra, a Kreml válaszként elrendelte egyes uniós termékek importtilalmát. Ez önmagában azért problematikus az orosz gazdaság számára, mert az mérhetetlenül rá van utalva az európai piacokra. Emiatt Moszkvának új kereskedőpartnerek után kellett néznie, hogy befoltozza a hiányt gazdaságán – India és Kína pedig készségesen kihasználta a keletkező pénzügyi vákuumot. Oroszország eddig is komoly gazdasági kapcsolatban állt ezen országokkal, de most drasztikusan megnőtt ez irányú kereskedelmének mértéke.

És akkor ki is nyert ezeken a szankciókon? A válasz egyértelmű: Kína. Az ázsiai ország új piachoz jutott Oroszország személyében, ahonnan olcsó energiát tud importálni a már így is túlzsúfolt népességnek. Ráadásul a kínai versenyelőnyt tovább növeli az is, hogy a szankciók egyszerre csökkentik Oroszország és a Nyugat gazdasági erejét.


Originally published by Közgazdász, Hungary’s oldest university newspaper

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *