Egyszer fent, egyszer lent
Nem is oly messze, a szomszédos Romániában november 2-án került sor az ötévente esedékes elnökválasztásra. Mivel senkinek sem sikerült abszolút többséget szereznie, a második fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelölt neve került a szavazólapra: a szász etnikumú Klaus Johannisé és a román Victor Pontáé.
A szociáldemokrata Ponta az első fordulót a voksok 40,44%-ával nyerte meg, 10%-kal beelőzve ellenfelét, viszont az igazi kampány csak ezután következett. Nem sok esélyt jósoltak Johannisnak, akinek két hete volt az eredmény megfordítására. Mégis sikerült Nagyszeben egykori polgármesterének a második fordulóban a szavazatok 54,43%-át elnyernie. De mik is voltak a befolyásoló tényezők, amik Ponta bukásához vezettek?
Egyrészt szerepet játszott a visszafelé elsülő egyházi kampányfogása. A jelenlegi miniszterelnök etnikumának és vallásosságának hangsúlyozásával próbálta megnyerni a választókat, amelyhez az ortodox egyház készségesen asszisztált. Polgárok ezrei kaptak szórólapokat és borítékokat, hogy szavazzanak rá, mert ő az egyetlen, aki a román és az ortodox értékeket meg tudja védeni. Ezzel Johannishoz üldözte magától azokat, akik korábban nem szavaztak egyikükre sem, de úgy érezték, a vallásnak nincsen helye a politikában.
Másrészt komoly hatása volt a külföldön élő románok szavazásával kapcsolatos kérdés megoldatlanságának. Az előző két külügyminiszter azért mondott le, mert nem tudták megoldani az ezzel kapcsolatos problémát, és a miniszterelnök Ponta sem tette meg a kellően hatékony lépéseket a külföldi románok szavazati jogának érvényesítése érdekében. Ez végül oda vezetett, hogy a hárommillió kinn dolgozóból körülbelül 180 000 volt képes élni a szavazati jogával, de az elégedetlenség az otthoniak voksolását is Johannisnak kedvezően befolyásolta.
Így nyerhetett a Keresztény-liberális Szövetség jelöltje, akinek győzelmében nem sokan hittek. A tényeket szemlélve arra következtethetünk, hogy sokan mondhatni Ponta ellen és nem rá szavaztak, de ennek Johannis nem is örülhetett volna jobban.
Originally published by Közgazdász, Hungary’s oldest university newspaper
Géza Kovács-Dobák
