Sokat tanultunk róla, és majdnem mindenkinek feltették a kérdést: mikor volt az első vagy a második ipari forradalom? Vajon a vizsgaidőszak gyötrelmeit elszenvedő egyetemisták emlékeznek-e még erre?

Ennél érdekesebb az a kérdés, mikor volt a harmadik ipari forradalom? Vagy a negyedik? Az egyik lezajlott, a másik éppen az orrunk előtt megy végbe, hellyel-közzel hallhatunk is róla, de nézzünk meg a hivatalos meghatározásokat.

Az első 1769-ben a gőzgéppel (mechanizáció) kezdődött, amelyet másodikként a taylorizmus (futószalagos gyártás) követett, majd a számítógépek és informatikai rendszerek megjelenése után köszöntött be a Computer-Integrated-Manufacturinghoz (CIM) köthető, harmadik ipari forradalom. A negyedik pedig a harmadikra épül, továbbfejlesztve azt. A jelen kor vívmányaival (többek között a mesterséges intelligencia, robotika, nanotechnológia, biotechnológia, kvantumtudomány területén) lehetőségeink köre egybe bővül, melyek növelik a hatékonyságot és a termelékenységet az élet minden területén.

Vegyük például az „Internet of Things” (IoT) nevű jelenséget, mely észrevétlenül, de átszövi hétköznapjainkat. Az IoT annyit jelent, hogy egyre több használati tárgy válik az internet által egy nagyobb rendszer részévé, ami az információ-áramoltatás révén jobb minőségű szolgáltatásokat nyújt. A kommunikáció már nemcsak emberek között, hanem gépek és emberek, illetve csak gépek között folyik. Az elmúlt években számos ilyen dolog jelent meg, úgymint a smart grid (intelligens áramhálózat), a smart building (intelligens ház), a smart product (intelligens termék), smart logistic (intelligens logisztika), smart factory (intelligens gyár), smart home (intelligens háztartás), smart mobility (intelligens közlekedés). Ezek mind hatékonyabbá és kényelmesebbé teszik életünket.

A negyedik ipari forradalom az előnyök mellett hátrányokkal is jár. Valóban kényelmesebb az élet, rendszerezettebb, általa személyre szabottabb szolgáltatásokat kapunk, ez azonban egyre kevesebb emberi munkát igényel. Ahogy a HR-esek felválthatók a kiválasztási folyamatban  automatizált előszűrők használatával, egyben a jelentkezési procedúrák gyorsításával, akár a BKV ellenőrök is elveszíthetik munkájukat az elektronikus jegyellenőrzés bevezetésével. Kétségtelen, hogy állások ezrei és ezrei fognak eltűnni, egyben újak teremtődnek.

Nagyon érdekes megfigyelni, milyen foglalkozások nem voltak még jelen a 2000-es évek elején, és mostanra ezek mennyire elterjedtek. Például a beachbody tréner vagy az IOS/Android fejlesztő, az adathalász, a felhasználói felület designer vagy a felhő szolgáltatás specialista is teljesen új fogalmak.

A régi időkben az első ipari forradalommal szemben megjelent az ellenállás, a géprombolók mozgalma, akik féltették a foglalkozásukat a gépek bejövetele miatt. Ez most sincs másképp. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek az emberek idővel alkalmazkodnak a körülményekhez. Kérdés, ki, hogyan, milyen gyorsan tud reagálni az új helyzetre adott esetben; ha a fenti példáknál maradunk, át tudja-e képezni magát. A történelem természetes körforgása ez, közgazdaságtannal megspékelve.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *